37.bejegyzés-ismerkedések egy jó buli után

Nem tudom, hogyan váltam ennyire kapóssá, de egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy 2 fiúval is igen jóban lettem, ráadásul mindkettőt a múltkori buliban ismertem meg: az egyik Teó haverja Valentin (aki buli után megkeresett), a másik pedig Soma, aki kissé fura kezdéssel hozzám dörgölőzött az elején. Valentin csak kezdetben írt egyszer, utána azt gondoltam, hogy na, ez is le van tudva egy életre, mert többet nem hallatott maga felől. Soma viszont a buli után pár nappal felkeresett és majdnem minden nap beszéltünk a facebookon. Mindketten csak estefelé tudtunk felmenni, és nagyjából 11-éjfélig beszéltünk még hétköznap is. Egyszerűen ő az a közvetlen, barátságos fajta. Sosem fogyunk ki a témából, hiába beszélünk minden nap. Azt hiszem, kezdem megkedvelni. Beszéltük, hogy mehetnénk egyszer az állatkertbe, mert valahogy pont feljött a téma, hogy mindketten régen voltunk. Sajnos kissé messze lakunk egymástól (busszal nagyjából egy óra) így nem hiszem, hogy végül fogunk valaha találkozni. Nem szeretnék semmi konkrét dologra szót terelni, mert ha csak barátok maradunk is, nekem már az is jobb, mint nélküle. Bírom a humorát, meg úgy tényleg mindent, amit mond vagy csinál. Ő az a fajta, akire azt mondom: Istenem, de idióta! Ez tetszik… :D
Viszont időközben váratlanul Valentin is megjelent, és beszélgetni kezdtünk. Ő is kedves volt, és eldumálgattunk, elhívott beszélgetni is egy pizzázás keretében, elsétálgattunk és szerintem jól elvoltunk. Viszont minél többet beszéltünk annál inkább rájöttem, hogy nagyon mások vagyunk, és nem olyat keresek, mint ő. Nem tetszik a beszédstílusa, hogy olyan trágár, na meg hogy mindig mindenkit szid, és ronda szavakkal illeti. Nem kertel egyáltalán és néha azt gondolom, kicsit visszafoghatná magát. Ha igazat beszél, elég sokat dolgozik, és két találkozót is (amiért ő erősködött) lemondta. Egyébként már kezdettől fogva megmondtam neki, hogy ne várjon tőlem semmit, hogy most itt rögtön összejövök vele, és kezdetben nem is nyomult, de írásban egészen más volt. Olyan csajozós nagymenőnek állította be magát. Szóval most már idővel rájöttem, hogy az én szívem inkább Somához húz. Nem tudom lesz-e köztünk akármi is, de ha valaki, akkor biztos ő lenne a befutó. Azt hiszem, ideje lenne Valentinnek is szólni, hogy nem ő az akit keresek. Nem mintha egy találkozó után nekem kéne magyarázkodni, de a viselkedéséből az jön le, hogy ő gyorsan fel akar engem szedni. Én viszont nem szeretném ezt. Szerintem hagyom, hogy a dolgok maguktól történjenek, és nem idegeskedek, nem rágódom a dolgokon. Vajon hol lesz a vége ezeknek a kusza szálaknak?