36.bejegyzés-Shake that ass for me ;)

2015. január 24: a buli napja. Dorkával már mindketten egy kis szórakozásra vágytunk, bár valójában ő még sosem volt bulizni, ezért kicsit féltem, hogy a szilveszterhez hasonlóan nem fog neki tetszeni az adott buli és kimegy, én meg jobb híján megyek utána és az egésznek semmi értelme nem lesz. Szerencsére nem ez lett. De még mennyire nem! Ha tudtam volna, hogy vele megyek életem legnagyobb bulijába, mindjárt másképp álltam volna hozzá a dolgokhoz (tudom, tudom, mindig a jelenlegi buli a legnagyobb, de ez most komolyan így volt :D ). Na, de nézzük a kezdeteket.
A disco hivatalosan 11-től másnap 5-ig tartott, és mivel Dorka már a bátyjával és haverjaival hangolt az estére így nem tudtunk időben beérni. Negyed 1-re értünk be, éjféltől drágult a jegy…  szerencsések :DD . Mivel egy szalagavató afterpartyn voltunk, nagyon sokan kirittyentették magukat (zakó, szép, igencsak rövid ruhácskák, magas sarkú stb.) mi pedig csak szimplán farmer és egy trikó ( Dorka esetében ing+blézer) ráadásul csizmában. Hát van, akinek a kényelem az első. Elgondolkodtam, hogy milyen dumát kéne kitalálni, amivel utalok arra, hogy nem akarom, hogy egy ismeretlen faszi lekapjon: így jutottam el a „bocsi, de nem vagyok olyan, hogy itt kavarjak veled” mondatomig, és elmondtam, ahányszor valaki táncolni kért fel, vagy (csak úgy önmagának megengedve) átkarolt hátulról. Valahogy egyik sem mondta, hogy nem kavarni akar. Volt „pedig fiatal vagy”, „ha nincs barátod miért baj?” És „oké, bocs már”. Nos, megesik az ilyen. Na persze voltak, akik elég durván körbetapogatták a csajt és belemásztak a szájába, miután nálam nem volt szabad a pálya, ilyenkor megnyugtattam magam, hogy biztos nem engedtem volna meg neki… Összefutottunk volt osztálytársammal, Dáviddal, aki egy haverjával volt. Dávid Dorkához, a haverja pedig hozzám jött táncolni. Az első pillanatban leszögeztem: bocsi, de csak táncról lehet szó. Most mondjam, hogy lepődjek meg, hogy ki volt akadva? Hogy nem érti miért, és hogy ez milyen fura. Mégsem ment el. Beszélgettünk, a végére már lassúztunk, és bár lefektettük az alapszabályt, mégis megpróbált lekapni… Megbeszéltük, hogyha később megkeres, akkor tarthatjuk a kapcsolatot. Megadtam neki a nevem (manapság nem kell telefonszám, ha facebook van), ők pedig elköszöntek. Legnagyobb meglepetésemre nyomott egy puszit az arcomra :$ Mi fene :D Az egyetlen probléma, hogy egy évvel fiatalabb. Persze haverok még lehetünk, de az is benne van a pakliban, hogy nem beszélünk többé.
Nem telt bele sok idő és tánc közben, egyszer csak megláttam a 8.-os szívszerelmem, Teót. Jézus, de rég is volt, talán igaz se volt… Én ugye utolsó évemet töltöttem az általánosban, ő pedig 11.-es volt. Nagyon helyes gyerek volt, és nem is értem hogy, de bátorkodtam dobni neki egy üzenetet. Ő pedig nem válaszolt. És ez nagyon rosszul esett.  De most legnagyobb döbbenetemre odajött hozzánk a haverjával. Mi a fene? Voltak dolgok, amiket régebben is észrevettem vele kapcsolatban, de most mindent tisztán láttam. Megváltozott külsőre, mondhatnám úgy is, hogy megcsúnyult. Elfelejt borotválkozni (ezáltal nem egy szexi pasi kinézetét kelti, sokkal inkább egy csövesét) meghízott, és görbe. Nagyon görbe tartása van. A fejét így lejjebb hordja vagy nem tudom :D . Igen, részeg is volt, de hogy semmi nagy szám nincs benne az is biztos. Táncolni akartak velünk, de látták, hogy nem fogunk rájuk mászni. És ezért kínosnak ítélték meg a helyzetet, mert másra számítottak. Végül aztán mindenki táncolt mindenkivel, de sem Dorka sem én nem hagytuk, hogy lekapjanak.  Érdekes beszélgetések zajlottak le köztünk. Egyrészt nehéz volt kommunikálni, mert nem csak a zaj volt óriási, de még részegek is voltak, én pedig süket. Tökéletes kombináció :D Amikor Teó megpróbált valamelyikünket felszedni (nem volt konkrét célja, ahogy elnéztem :D ) egyszerűen nem bírtam ki és muszáj volt hozzávágnom, hogy anno nem írt vissza. Gondoltam részeg ember a legőszintébb, holnap már úgyse fog emlékezni. Köpni- nyelni nem tudtam mikor ezt reagálta: hogy én? Biztos nem ismertelek fel, lehet más volt a profilképed. Egy ilyen gyönyörű lánynak biztos visszaírtam volna.
Ahhan, hát, ez elég gyenge volt. Egy suliba jártunk, hogy nem tudta volna, hogy ki vagyok? Jó persze, nyilván cikinek tartott, de ne várja el, hogy most másmilyen legyek vele. Most már kettőnk közül inkább ő a ciki… A haverja pedig  (a változatosság kedvéért) le akart kapni. Mikor nem hagytam nem értette a dolgot. Azt mondtam neki, hogy nem hiszem el neki, hogy másnap tudná, hogy ki vagyok. És hogy tuti nem is keresne utána. De ő megígérte, hogy keresni fog, de persze miért is hittem volna neki? Aztán szerintem ez a két jómadár idővel megunhatott minket, mert otthagytak.
A dj megszólalt, hogy meglepetéssel szolgál nekünk, és felemelt két habos tortát. Mondom de kedvesek, kisorsolják vagy mi? Erre egyszer csak  bedobják a táncoló tömegbe mindkettőt. Ki ez az elmeroggyant, aki ilyet csinál? Leghátul álltam, de így is a nadrágom szára, a csizmám és a kezem is tiszta hab lett, nem beszélve arról, hogy természetesen semmi takarítóbrigád nem jött, így mindenki csúszkált a tortán, és hordta szét az egész épületben. Tényleg nagyon jó ötlet volt…
 Dorka szólt, hogy egy szőke gyerek folyamatosan néz minket, amit már én is észrevettem. Ahogy láttam, Dorkát megrémisztette a gondolat, így arrébb mentünk, de ő és a haverja jöttek utánunk. Éreztem, hogy valaki hozzám dörgölőzik, és nem azért mert nem fér el tőlem. A szőke gyerek haverja, na király… Nem is tudtam hova tenni az egészet, jesszusom, nagyon gáz volt ez az erotikus tánc, amit itt lejtett :D . Úgyhogy mondtam neki, hogy figyelj már, megtennéd, hogy nem simulsz így hozzám? köszi. Nagyjából ilyen, ’az én anyámat’ fejet vághatott, aztán odébb állt. Dorkával összenevettünk, és láttuk, hogy a gyerek megint megjelenik. „Bocsi, hogy tahó voltam, hadd mutatkozzak be rendesen,  Soma vagyok, a haverom meg András.” Na látod, hogy így is lehet… Táncoltunk, dumáltunk, és végül velük zártuk az estét. Kiderült, hogy 20 évesek és egy kicsivel messzebb laknak, de a buszunk, amivel hazamegyünk egy felé megy. Így aztán addig együtt maradtunk. Egy csomót battyogtunk a Mc’Donaldsig, aztán kiderült, hogy zárva. Na, szép. Baromi éhesek voltunk, és nem volt kaja. Így visszamentünk a buszmegállóba, beültünk a fűtött váróba, és most inkább az álmosság lett úrrá rajtunk. Az egyik gyerek ott a megállóban képes volt 3 perc alatt bealudni. Nem tudom, hogy csinálja, de taníts mester! Leültünk egy padra és már tényleg lógott a fejünk. Soma és én egymásnak dőltünk és pihengettünk, miközben ő melengette a kezem *.* . Ki gondolta volna, hogy így végződik majd a nap? A buszon leghátulra ültünk és ott is egymásnak dőlve pihentünk, de most már Dorka és András is. Egyébként tényleg nagyon normálisak, szóval az első benyomás most nem volt nyerő : ) . Sokszor feljött Soma béna kezdeményezése, láttam rajta, hogy cikinek tartja, de persze teljesen megértem, nagyon sok ribi volt a buliban, és tuti, hogy nekik ez tetszik. Nem tudhatta. De rajtuk látszott egyébként, hogy nem olyanok. Nem is próbáltak ránk hajtani, aminek örültem ennyi pióca után… Ideje volt Dorkával leszállni a buszról. Elköszöntünk, majd spuriztunk hazafelé minél hamarabb, mert igencsak hideg volt. Hazaérve megállapítottam, hogy nem látnak szívesen, ugyanis anyáék rám zárták a belső zárat, így kénytelen voltam a hátsó bejáraton betörni. Gyorsan kajáltam, lemostam a sminkem, felkötöttem a hajam, átöltöztem, ekkor már reggel  7 óra volt. Egy pillanatra felnéztem a facebookra: 3 ismerősnek jelölés. Soma, Dávid haverja, és Teó haverja. Beszabehu , hogy tényleg bejelölt. Ráadásul egy üzenetet is hagyott: „látod, megmondtam, hogy tartom az ígéretem” És tényleg. De erre már csak alvás után válaszoltam. És akkor láttam, hogy Soma lájkolta a profilképem. Mennyi minden történt egy buli alatt! Jól éreztük magunkat, de azt hiszem most egy darabig kiéltük az ilyesfajta vágyainkat… : )
Ui: a melltartóm önálló életet él.  A múltkor jégkori közben elhagytam az egyik pántot, most meg a drótja megpróbált szíven szúrni. (Bocsi, de ez most nem sikerült, muhaha :D )