3. bejegyzés- Barátkozom az ellenséggel?

Ma reggel a szomszédlány kapujában vártam (amúgy neve is van, Babett :D), de nem jött ki, így pár perc múlva egyedül indultam el. Gondoltam a közelebbi buszmegállóba indulok, bár nem sok időm maradt odaérni, azért megpróbáltam. Nos, az eredmény az lett, hogy mellettem suhant végig a busz, és még vagy fél utcát kellett volna rohannom, hogy utolérjem. Ezek után nem volt más választásom, mint visszafordulni, és a másik irányba menni. Mikor végre már beértem a buszmegbe, nagy levegővételekkel próbáltam visszaállni a normális létbe, a sok séta kicsit kifárasztott, de legalább nem fáztam. Pillanatokon belül megláttam Babettet, aki azt mondta, hogy ne akarjam megvárni, mert mindig máskor indul. Hát jó, monhatta volna hamarabb is :D. Megérkezett a busz és az tűnt fel, hogy a régi osztályom fele fenn van. Nem unatkoztam tehát mire a városba értünk, bár azért annyira nem jöttem ki jóba velük általánosban. Ha nem is felhőtlenül, de legalább trécseltünk egy kicsit. Útközben kikapták a fülemből a fülbevalót, leguggoltam, hogy felvegyem, mire a busz egy óriásit fékezett :D. Kábé eldőltem balra, de nem gáz, azon kívül, hogy jót nevettünk, nem volt baj. Eljutottunk egy igen ismerős helyre, ahol mindenki leszállt, hiszen ez volt a végállomás. Leszálltunk, majd felpattantunk a trolira. Tulajdonképpen a suliba érkezésig semmi érdekes nem volt, viszont az első óra előtti szünet kicsit idegelt. Ugyanis Emese, az osztály ribije, a túloldalra kiáltott, bár inkább vinnyogott Krisznek. Igyekeszem pontosan idézni:
-Bocsi Krisz, de behalt a gépem és nem küldte el az üzit
* Krisz csak bólogatott és ironizált, szerintem játszotta a sértettet
-De tényleg bocsi, naa!!-vinnyogott
NA itt már kész voltam. A kis alacsony, tokéletesen belőtt, melírozott hajú, ultranagy löhárítóval és csomagtartóval (magyarul nagy seggel és csöccsel..) rendelkező csaj nyomul arra a srácra, akire nekem kéne nyomulnom. De ilynenkor én mit is csinálok? Ja, hát épp semmit. Tűrtem, hogy egész nap egymással dumáltak, és vihorásztak, míg én csak annyit kérdeztem, A NAGY SZERELMEMTŐL (csupa nagybetűvel), hogy ingyenkönyves-e. Mire elintézte egy igennel és rohant szünetre. Vááá, ez csak én lehetek... Amúgy első óra nyelvtan volt, és a kommunikációt vettük. Elég sokat kellett jegyzetelnem, mert csak pénteken kapom meg a tankönyveket (ingyenkönyves lévén). Második óra kémia volt, ahol csak úgy cikáztam a fejemben a gondolatok. A teremben lépcsőzetesen voltak rakva a padok, két padsor volt. Az egyiken és ültem a másikon a herceg, a tanár meg köztünk. Tehát tulajdonképpen végig egymás fele néztünk. Annyira zavarba jöttem, próbáltam a filmbeli összenézünk, majd rámosolygok jelenetet, de ez kb. annyiból állt, hogy mikor pont felém nézett, akkor zavaromban elrántottam a fejem. Második alkalommal sikerül felé mosolyognom, de vagy nem vette észre, vagy nem tudta mire vélni. Viszont közösen nevettünk, mert egyikőnknek sincs könyve, és ezért nekünk nem kell elolvasni azt a részt. Ez már valami, vagy nem? Tesióra következett. A lányöltözőben annyian voltunk, hogy tulajdonképpen heringparty volt, de azért valahogy csak-csak átöltöztünk. A tesiterem egy pinceszerű teremben volt a büfé alatt. Sajnos ezt ilyen 10-20 fős osztályra tervezhették, nem 34-re , ezért 3 csoportra lettünk osztva. Voltak a felülők, a hátizmosok, valamint a fekvőzők. 2 perc gyakorlat, majd csere. Irónikusan mondva, pont mázlim volt a fekvővel, ugyanis nem elég, hogy szörnyen puhány vagyok, Krisz előttem, hátizmozott, tehát konkrétan első sorból látta, ahogy szenvedek. Bár senki sem tudott igazán fekvőzni, azért nekem elég kínos volt. A tanár azt mondta, hogy 1-et ugrunk 1 fekvő, megcsináltuk. Majd azt, hogy 2-t ugrunk, 2 fekvő. Kb. ez 5-ig ment. Aztánk meghaltunk. A fiúkon jött a sor, hogy a közös gyakorlaton kívül egyedül is megmutassák, hogy ki a hiró. Na és ki volt a hero? Krisz, Krisz, Krisz és Krisz... Mindenhol Ő és Ő és Ő... Annyira ügyes, és fitt, és jó kondiban van, kajakozik és wááá. Azt hiszem szejelmes vagyok <3 . Persze a lányok meg, Krisz, csináld tovább, menni fog, na csináld már! (És itt még mindig a fekvőről beszélek :DD), mire ő azt mondta, hogy nem hülye. Szerintem nagyon is okos, tudja mikor kell villogni, és mikor lesz már elég, tehát nem égeti be magát azzal, ha lefullad. Elérkezett a szünet és Zsanettel beszélgettünk. Beszélt Krisztiánnal, és letagadta, hogy a fürdőben taperolta volna Emesét. Nos szépen nézünk ki. Az első osztálytalálkozón amin megjelentem ezt láttam, és nem mondja már senki, hogy nem így volt, hiszen annyira fáj, hogy ma is látom magam előtt. De ő letagadta. De vajon miért? Hiszen annyian láttuk, na mindegy. Sikerült kitársalognunk, hogy Emese mekkora kis szemét, csak volt valami, amit Zsanett nem tudott. Hogy nem csak neki jön be Krisz. És nem is csak Emesének. Hanem nekem is. Amikor az elején megismerkedtem Zsanival, még nem tudtam, hogy ő mennyire jóban van a sráccal. Most mondta, hogy nyár óta beszélnek facebookon, és tudja a fiú teljes életét. De félre ne értsem, nem járnak. Viszont amit nem mondtunk ki, hogy a hüye is látja, hogy össze akar jönni a fiúval. Most jó, hogy minden infót kiad, node 2 lánnyal nem járhat egy fiú. Szóval ha közeledni emr hozzá, én kiakadok. Miért mindenkinek ő kell? És miért azzal vagyok jóban, aki elhappolja előlem a hercegem? Nos, mindenesetre beállhatok a sor végére. És nem beszéltem vele! Pedig tegnap megígértem magamnak, de nem hozta a helyzet. Hah! Inkább térjünk át az olaszra. Megtanultuk a számokat 1-10-ig, valamint néhány új szót. Viszont az igazán mély víz az utána következő angol volt! Itt is csak a tantárgy nyelvén beszélt a tanár, és kérte, hogy mutatkozzunk be. A valamikori magántanuló kezdte, de annyira meglepődtünk, hogy csak no. Perfekt beszéli az angolt! Mondjuk azok után, hogy tegnap mesélte, hogy a nyáron Japánban volt, azt hittem már semmin nem lepődök meg. Tévedtem. Már negyed órája beszélgettek, közben a tanár folyamatosan írta a táblára az angol kifejezéseket. Jajj, anyém, ha ez az oktató elvárja, hogy mi is így beszéljünk, akkor inkább lenyakazom magam! Valószínű a fiú vérében lehetett valami öröklött érzék az angolhoz, mert azt mondja az anyukája tolmács, de nem tanul tőle otthon.Hát, nemtudom. Utolsó óraként következett egy olyan matek, hogy nemcsak felfogni, de leírni sem tudtam, pedig elég keményen voltunk fogva tavaly. De ezt a tempót! Hova rohanunk? A menza felüdülés volt, bár fogalmam sincs mit ettem, valami barna takony volt.. Tényleg, igazából mit ettem??? Ez bizarr.. O.o