14. bejegyzés-végre péntek

2013.10.18 18:35

Sajnos a bejegyzés törlődött, a rendszer autómatikusan kijelentkezett, ezért újra kell írnom. Ezért a tartalom (és már a hajam is az idegességtől....) csak fele annyi lett :/
Ma napközben tulajdonképpen nem történt sok említésre méltó. Viszont amit mindenképp meg kell jegyeznem az az, hogy elmúlt a depim, és tegnap is jó lett a hangulatom. Tulajdonképpen a Balázs miatti letargiám egy délután és az utána következő nap végigszomorkodásával le is zárult. Hál'Istennek. Ugyanis általános iskolás szívszerelmemért egy teljes tanévet depiztem, ami rányomta a bélyegét a kedvemre is, és még csodálkoztam, hogy nem történt velem semmi... Az egyes vagy semmi doga ma folytatódott (miattam is kellett újra írni...), de pozitív,hogy mindenkinek hibátlan lett: nem kell mégegyszer megírnunk :) . 
Egyébként ma Dorinával és Hubával ettem. Jobban belegondolva ők a két legfontosabb ember a baráti társaságomban. Bár nem hiszek a fiú-lány barátságban, Hubával mégis jól kijövünk. Az elméletem szerint egy kis idő múlva legalább az egyikőnknek bele kéne zúgnia a másikba. Remélem ez nem fog megtörténni, mert egy barátságot öröknek gondolok, egy kapcsolat viszont megszűnhet, és a szakítás után nagyon fájna, hogy nem mehetek hozzá csak úgy dumálni, mert már semmi sem lenne olyan, mint régen. Ő nagyon jófej gyerek, nem a külsejével tűnik ki a tömegből, hanem a belső értékeivel: vicces, jófej, és senkit nem bántana meg. Olyan tipikus haveri kapcsolat van köztünk, csak maradjon is ez így. 
Dorinával tulajdonképpen már egy oviba is jártunk, akkor legjobb barátnők voltunk, a suliban már kezdtünk kicsit távolodni egymástól, de ballagás környékén újra jóban lettünk, és most többet vagyunk együtt, mint valaha. El sem tudnék képzelni úgy egy hetet, hogy egyátalán nem beszélek vele. Ő egy alacsony, fekete, vállig érő hajú lány tökéletes alakkal. Be kell vallanom, tavaly eléggé úgy érteztem, hogy ő sokkal több nálam és én senki vagyok mellette, de szerencsére ez az érzés elmúlt, mert a barátságunk többet ér, mintsem egy kis féltékenység miatt kerüljük egymást. 
Egyébként ő egy olyan lány, aki minden fiú álma, de ő rendre visszautasítja őket, mondván, hogy nem szeretne barátot. Jó neki. Én nagyon szeretnék kapcsolatban lenni, de még nem volt szerencsém igazán normális fiúval találkozni. Balázs nagyon bejött nekem, de persze, hogy van egy barátnője. Ilyen a sors. Vajon kelleni fogok majd valakinek? O.o