7. bejegyzés- Engedem, had menjen!
Ma reggel kissé hisztis hangulatban voltam, ugyanis nem volt tiszta pulcsim, és ez kikészített. Fel-le rohangáltam, végül anyát is felkeltettem, aki ide küldött meg oda, hogy nézzem meg mindenhol. Végül a ruhaszárítón volt. Egy jó nap kezdete. Kissé kétségbeesetten indultam el, mert 5 percel később kezdtem el menni, mint ahogy szoktam, de Bogi a szomszédlány is akkor indult, tehát megnyugtatott és még komótos tempóval is bővel odaértünk, sőt várni is kellett. Bezzeg, ha ezt egyedül csináltam volna meg, tuti előttem megy el a busz. Na, de ne legyek már negatív. Felszálltunk a buszra és úgy félúton felszállt egy rendőr és kivitt egy csomó menekültet a buszról. De még vagy 3-an fenn maradtak, de mindegy. Talán jobban jártak. Bár, akiket levittek, azoknak adnak szállást és kaját. A hazájukban meg meghaltak volna, lehet még örültek is. Amúgy a buszon minden más normális volt, csak ezt akartam megemlíteni. Tehát bejutottam a suliba, és kezdődött a nap.Nyelvtannal kezdtünk, ahol a kommunikáció céljait vettük át, majd jött a kémia, ahol amúgy a tanár tök jó arc lehet, ugyanis második alkalommal nyújtotta úgy el az órát, hogy tulajdonképpen semmit nem csináltunk. Csak nehogy utána jöjjön a hirtelen rohanás! Következett a tesi, ahol megint a 2 perc felülés, 2 perc fevő, és 2 perc hátizom szabálya uralkodott. Rá kellett ébrednem, hogy nekem egyik sem megy valami fényesen. Sőt, kimondottan lekvár vagyok! De ami megnyugtatott, hogy a kis Emesének se ment jobban haha :D Nem tudom, hogy miért húzom fel mindig magam az idegesítő libákon, talán azért, mert mindig ők kellenek a helyes fiúknak. Emese öltözéke eddig ma volt a legdurvább. És ez enyhe kifejezés volt. Fekete melltartót viselt, erre pedig egy olyan pólót vett fel, ami a hátát takarta rendesen, az első területek pedig konkrétan, mintha semmi nem lenne rajta. Fekete átlátszó anyag volt a póló eleljére varrva, ami konkrétan mutatta a melltartót, a köldököt és kb. mindent. Hasolnó volt ehhez, csak itt nem egyenes a csaj: https://villantas.info/wp-content/uploads/2011/04/gomez_selena_atlatszo_polo_1.jpg
Na, nem kötekedni akarok. Na jó, de :P. Amúgy tesi órán még futottunk is kinn, szóval izzadtam mint a ló :S
Olasz órán ismételgettünk, néhány kérdést tanultunk meg. Angol órán (ami egyébként nem értem miért van az olasz után, tök idegelő), az angol tesztet javítottuk ki, ami alapján bejutottunk a soportba. Utolsó óra a matek volt, ami pont jó kegyelemdöfésnek minősült, ugyanis olyan gyorsan haladtunk, hogy úgy éreztem a tanár valami kínai, és úgy magyaráz. Vááá! És mivel az osztélyfőnök tartja a matekot, megtudtuk, hogy hogyan kell megjelennünk a gólyanapon. Láthatósági mellénybe, térdzokni+ szandál, fejre harisnya. Nos, király mondhatom. Még mázli, hogy elég a suliba felvennek, és nem kell harisnyával a fejemen rohangálni a busz után. Bár annyira tuti jó, hogy nem ismernek fel xD.
Amúgy azt hiszem olasz órán vettem észre, hogy Patrik, azaz Krisz haverja milyen csendes, és hogy ez milyen jól áll neki. Barna, felzselézett haja van, fogszabályzós, és olyan átlagos magasságú. Igen, talán így külön nem valami menő egy-egy tulajdonsága, de így egyben nagyon szimpi. Olyan aranyos és kedves a kisugárzása. Mint az egyik osztálytársamtól kiderült, valami tüdőbetegsége van, ezért nehezen beszél, és ezért ő a legcsöndesebb. Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy ez egyátalán nem hátráltatja semmiben, még aranyosabb is, és ha nem mondják, rá sem jövök.
És ha már a fiúknál tartok, Krisz. Ma lett elég a béna nyomulásomból, ami szerintem simán vett a büszkeségemből, mert ha egy lány nyomul, akkor az olyan béna. Nem tudom elmagyarázni, aki volt hasonló helyzetben az tudja. Nem érdeklem, hiába próbálkoztam, letojt hát én is így állok hozzá. Engedem hadd menyjen. Legyen ő és Emese egymáséi, nem érdekel, de nehogy azért készüljek ki, mert nem esik le, hogy mióta próbál lepattintani (amúgy tényleg csak most esett le..) De hál' Istennek nem vagyok szomorú, majd jön másik :)
És a nap felfedezése: Kifejezetten ízlett a menza: egy csomó salátát kaptunk, ami nagyon jól esett, I love menza :P
Azt hiszem lassan kezdem elfogadni: a kemény sulit, az estig tanulást, a buszozást, a fáradtságot. Rájöttem, hogy azzal, hogy mindennek a rossz oldalát nézem és csak panaszkodok nem csak, hogy nem visz előre, de még hátráltat is.